Sziasztok!
Ismét a hálón! no nem kezdtem kötni és nem is lettem pókember sőt még halászásba se vágtam a fejszém ! Eltelt az a bizonyos hónap! Rohan az idő! Bárcsak mindig ilyen gyorsan ment volna korábban mint most vagy most is lassúlna le! Bár az az igzság hogy a tegnapi mérföldköves napon jó gyorsan túl akartam esni!
De kezdjünk mindent az elején.
Izgalmas hónapon vagyunk túl! megturéntek az első vizsgálatok mind a babábál mind nálam! szerencsére mindketten jól vagyunk. Bár nem tudjátok mert nemmondtam korántsem volt egyszerű a terhesség! De aztán minden jó ha jó a vége kiderült hogy az összes galibát a kisasszony okozta! Ami mondjuk megkönnyebbülés ha 6 hónaposan azt a kedves reakciót kapod hogy 1. most azonnal meg kell műteni mert epeköved van- holott az nem volt elvileg csak epehomokod-, 2. ha igy haladunk még a májátültetés is szóba jöhet! Szóval ilyen és ehhez hasonló kedves szavakkal nyugtattak az orvosok. Aztán kiderült az igazság, szerencsém volt hogy épp akkor nem volt egy megfelelő donor ...minden rendben van velünk szerencsére!És innnentől igyekezzük elkerülni az orvosokat!
és hogy mi mindenre volt elég ez a hónap? Hát nem panaszkodhatunk dolgoztunk keményen! Már bizony nagyon ügyesen tudjuk tartani a buksinkat amit most látok csak milyen nehéz feladat mert amikor elfárad bizony kileng. Szoktuk is mondani hogy diszkó van a fejébe :-) aztán képzeljétek már bizony hasonfekve elkezdi kitolni magát hááát bűbájos! és ami a legédesebb végre mosolygunk!Már vártuk bár rokonság szerint amiket készíterk vigyoriról képet fotoshoppolom mert ők még nem látták élőben vigyorogni de mondhatom hogy tényleg mosolyog.
És ami a mérföldkövet illeti! tegnap hős lett! Rólam mondjuk kevésbé lehet elmondani de ő mindenképp az volt! Első közös oltásunk ! hááááááááááttttttttttt
Annyit mondok a következőre apa viszi! borzalom! Én aki a tű látványától rosszul vagyok hát még fogjam le?! No nem köszönöm szépen ! ugyhogy én sajna nem tudtam leküzdni a fóbiát de voltak akik segítettek! és mi a vicc! hogy mi nem az oltástól sírunk! ugyanis mig ránkkerült asor végigordítottuk a várakozási időt, majd amint beoltottak minket elcsöndesedtünk.igy jót nevettem hogy mi fordítva vagyunk bekötve mert mire mi kijöttünk zengett a váró a többi beoltott babától ,mi viszont csak nézelődtünk.:-) no de sebaj túl vagyunk rajta!
Remélem egy hasonlóan izgalmas hónap vár reánk ! És ha sikerül teszek egy két lépet közzé:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése