2011. június 16., csütörtök

Van akinek az utolsó volt

Hát bizony ez a nap is eljött!!!!!!! Mármint nekem, hiszen én ma voltam utoljára ebben a tanévben, számomra megkezdődik a nyári szünet. Holnap rögtön egy kirándulással Sukoróra, a többi felnőttel.
Minden évben nagyon várjuk ezt a napot amikor együtt lehetünk egy kicsit, több időt tudunk beszélgetéssel, egymásra figyeléssel tölteni. Biztosan egy kicsit más lesz ez a nap, hiszen ebben a formában utoljára leszünk együtt.
Na de van akinek még van egy hete a pihenőig.
Ne izguljatok, Zita néni és Mónika néni lesz veletek, és Klári néni is megjött a nyaralásból így nem lesztek teljesen árvák.

Kedden megismerkedtünk az új kicsik szüleivel, megbeszéltük velük, hogy már nagyon várjátok őket. Szandi és Levente augusztusban már jönnek ismerkedni, ők is nagyon kíváncsiak.

Nagyon sok minden történt velünk ebben az évben, igazán mozgalmas volt, remélem egy szép nyár után egy nyugalmasabb ősz jön majd.
Az már szinte biztos, hogy Kriszti néni marad velünk, így nem történik változás, nyugodtan vághatunk neki az új évnek.


Ui: A nyáron várjuk a szokásos leveleket. 1204. Kalmár Ilona stny. 1

Írjatok akár levelet akár ide a blogra.
Jó nyarat, jó nyaralást mindenkinek hívjatok, írjatok email címemre is nyugodtan, ha ide nem szeretnétek, aki kéri megkapja.

2011. június 9., csütörtök

közepes csütörtök

Na nem osztályzat hanem műszak. Ma ugyanis úgynevezett köztes voltam, mivel Kriszti néni ma nem dolgozott és hát már félig meddig nyár van, én kilenctől fél négyig voltam beosztva, hogy ne kelljen a csoportot "szétosztani". Az udvaron gyülekeztek és bár tudták, hogy majd jövök, azért mégiscsak megkönnyebbültek mikor megláttak.
Ma ennek ellenére nagyon sok dolgunk volt! Először is befejeztük a kiskert gazolását ami több napig is eltartott mert az eső rendszeresen félbeszakította. Aztán meglátogattam az összes Bóbitás majd Ady iskolába menő nagyokkal a negyedikeseket, akol egy környezetismeret órát nézhettünk meg. Kemény Viki nénihez sokan fognak járni tőlünk, úgy hogy jó volt vele megismerkedni, így is, hiszen ő párhete volt már nálunk.
Nagyon izgalmas, érdekes, különleges órán vehettünk részt. Csoportokban dolgoztak, és a kicsik is bekapcsolódhattak a munkába. Nagyon bátran azonnal "vették a lapot" és mentek a nagyok közé, a táblához, jelentkeztek. Sőt nagyon okos dolgokat mondtak, még Viki néni is megdicsérte őket milyen aktívak, bátrak és okosak. Panni és Lilla is folyamatosan végig dolgozta az órát.

Aztán a két nagylányra és Lulura még egy megpróbáltatás várt délután, a zeneovi évzáró.
Természetesen meghívtuk Eszter nénit -aki ennek örömmel tett eleget- hiszen ő foglakozott velük első félévben.
Nagyon lelkesen készültek erre az alkalomra. Bátran állíthatom valamennyi zeneovis találkozón nagyon jól éreztük magunkat, hiszen egy közös dolog tartja össze az ott lévőket a zene szeretete hogy szeretünk játszani énekelni. A zene pedig csodákra képes, hidat képez az emberek között felszabadít , jókedvre derít. És ezt a kis összeverődött csapatot ez nagyon összekovácsolta.
Szerintem még izgulni is csak kicsit izgultak. Szerencsére a szülők is beálltak játszani, úgy hogy nagyon jól éreztük magunkat gyermek felnőtt egyaránt nagyon ügyes volt.

És megint egy kis személyes: Ma elköszöntünk Teri nénitől aki nyugdíjba megy, aminek a lilácskák biztosan nagyon nem örülnek. A zeneovisok neki is énekeltek búcsúzóul egy dalt.
Jó pihenést és hosszu tartalmas életet kívánunk!!!!!!!!!!!!!

2011. június 6., hétfő

Ballagás, évzáró és levezető hétfő............

Megnyugodtam!!!!!!!!!!!!!
Túl-vagyunk a megmérettetésen, és megfeleltünk. Mármint ilyen jellegűek voltak a reakciók, hogy nagyon ügyesek voltunk. És elsősorban Ti voltatok nagyon ügyesek, bár eltartott egy ideig míg sikerült feloldódnunk a feszültség alól, hiába mondtam Ti ne izguljatok majd én izgulok helyettetek is. Aztán ugye Eszter néni is ajánlott izgulást és én kérem láttam is ahogy izgult!!!!!!!!!! Mármint értünk, hogy ügyesek legyünk. A picikéink is bátran kiálltak és már ez is nagy teljesítmény higgyétek el nekem, és aki csak icipicit jött is meg nem is az is ügyes volt mert az akarat meg volt, csak még egy pici hiányzott de majd az is meglesz idővel,türelem!!!!!!!!!!!!!!
A két hölgy pedig szokás szerint fantasztikus volt!!!!!!!!!! Máris és mindig büszke leszek arra, hogy ők az én a mi lányaink voltak 4 évig és hogy részese lehettem kis életüknek. Remélem ők is így emlékeznek majd vissza erre az időre. Már most hiányoznak, ha belegondolok, hogy iskolába mennek. Persze aztán jó anya módjára természetesen belátom, hogy ez a dolgok természetes rendje, hogy kis fecskéim kirepülnek a fészekből, ahogy azt a sajátom is teszi egyre gyakrabban és egyre messzebb repülve. Így van ez jól! persze azért közben a mi szívünk kicsit meghasad.
És akkor elnéztem ma délelőtt az udvaron a kis nagyokat és láttam milyen gazdag évünk lesz jövőre is, méltó utódai leszenk ők 15-en Pannának és Lillának.
Ma délután Szonjáéknál voltam (kicsit fodrászkodtunk) és legnagyobb örömömre Szoszi is otthon volt. Kérdezték hogy sikerült a pénteki évzáró, minek folytatásaként emlékeztünk a tavalyira és nagy bölcsen megállapítottuk milyen gyorsan elszaladt ez az év is.

Miért írtam mindezt le?
Remélem két lánykám is ilyen boldog lesz jövő ilyenkor mint amilyennek ma Szoszit láttam!!!!!!!!!!!!!!!!!

És zárszóként: Aki figyelmesen nézte a "születésnapot" láthatott valami nagyon különlegeset ami engem ezen a délutánon a legmélyebben érintett, az a hihetetlen szeretet ami egymás felé irányult, ahogy masszírozták a lányok buksiját, simogatták, körbe rajongták őket. Orsi képei is közvetítik ezt az érzést.
A képek megint fantasztikusak, nagyon jó pillanatokat kapott el ismét. Köszönjük!!!!!!!!!!

2011. június 2., csütörtök

Elkészültünk! felkészültünk?

Mára mindennel elkészültünk és hogy a címben lévő kérdésre válaszoljak: remélem!
Minden délelőtt sokat dolgoztunk főleg a két hölgy. Nagyon ügyesek és kitartóak voltak, pedig igen csak sok feladat hárult rájuk, hiszen csak ketten "ballagnak" Ebből is látszik megértek a váltásra, kialakult a feladattudatuk és feladattartásuk, korlátozni tudják a vágyaikat egy cél elérése érdekében. Én csendben természetesen nagyon büszke vagyok. Bár az utóbbi napokban ennek azért hangot is adtam.
Természetesen a többiek is érdeklődéssel figyelték hogyan haladnak és volt amikor a kisebb lányok segítettek is.
Beindult az udvari élet, egyenlőre sok hiányossággal. Nincs kinti-benti rövid nadrág, kalap a tűző nap ellen, és kényelmes cipő. A szobában néhány kislánynak van papucsa ami nagyon balesetveszélyes, jó lenne lecserélni!!!!!!!!!

Ma délben megünnepeltük Anita neve-napját, mindenki énekelt neki ajándékba egy-egy dalt.

Holnap nagy napra ébredünk. Ne izguljatok majd én megteszem helyettetek!