Egy darabig próbálkoztam, aztán elkértem Erika nénitől a másikat, hogy rajtam ugyan nem fogsz ki jelszóval, akkor is elkezdünk játszani. De nem ez történt az sem indult el, pontosabban elindult, de be is gyűrte a szalagot.
Futás Zoli bácsiért hogy segítsen. Ő mindent megpróbált igazán, de sajnos nem járt sikerrel.
A csapat nagy szemekkel nézett rám. Egy valaki azonban még mindig a magnót bűvölte, háttal az asztalnak, Bence. Akkor ránéztem és rögtön megszületett a megoldás. Mondtam neki, illetve csak elkezdtem mondani: "Te Bence arra gondoltam mi lenne" és ő fejezte be a mondatot: "Ha én lennék a magnó."
A többiek azonnal helyeseltek. A lehető legjobb dolog volt hogy elromlott a magnó. Sok új elemmel bővült így a játék, hiszen nekik kell kiadni a hangokat amit a többieknek fel kell ismerni, emlékezni kell milyen hangokat kell utánozni. nagyon jól szórakoztunk és ami a lényeg eszükbe sem jutott kiabálni, veszekedni, pláne csapkodni.
Ma délelőtt levettem a Montessori játékokat. Kitettük az asztalra valamennyit és körbe járva-nézve megpróbáltuk kitalálni melyikkel, hogy kell játszani.
Zömmel rájöttünk a megoldásra.
Az együttes társas játék volt a mai nap jelmondata, és nagyon jól sikerült. Persze szerintem, de remélem a gyerekek is így éreztek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése