Ma nyitós voltam. Sorra érkeztek a sárgicák. Reggelire majdnem mindenki megérkezett, visszatért a nyaralásból. Egyedül Csongi úrfi nem jött ma óvodába, ő is csak azért mert nemsokára ő is a mandula nélküliek táborát fogja bővíteni.
Nagyon nagyon okosan, fegyelmezetten reggeliztünk... Nagyon büszke voltam, mert egy másik csoportba igyekvő édesanya megjegyezte a csemetéjének az ajtónk előtt elhaladva, hogy milyen szépen csendben reggelizik ez a csoport.
A reggeli játék alatt a csoportszoba a feje tetejére állt. Mindenhol, minden sarokban játék folyt. De amikor rakodást kértem, gyorsan és ügyesen a helyére került minden. Rakodás közben véletlenül sikerült meglátnom egy szerelmetes szájrapuszit is... :-) Lehet találgatni kik voltak az illetők... Bár lehet titokban kéne tartanunk. Mit gondoltok???
Kicsit beszélgettünk az őszről. Bencének köszönhetően még a lombseprű szó is előkerült.Megismerkedtünk Dióbél bácsival, és nagy büszkeségemre a kiscsoportos Szandink is már tudja mutogatni és mondogatni és próbálta.És ez a kicsi lány, mintha világ életében óvodás lett volna. A kezdeményezést figyelemmel, érdeklődve és nagyon fegyelmezetten követi és aktívan vesz benne részt. ÉS mint egy kis szivacs, nagyon vevő és befogadó mindenre... Hát... azt hiszem büszkék vagyunk rá... méltán került be a sárgicák közé..
És akit ma még nagyon nagyon megdícsértem az Fanni volt, aki a nagyokat is túlszárnyalva emlékezett a tavaly tanult dalos játékokra.És bátran, fantasztikusan szerepelt is mindenben.
Az udvaron még kihasználtuk a nyarat. Hatalmasat játszottunk és száguldoztunk. Az új járművenek még mindig nagy sikere van. Köszönjük Rolcsi apunak a kis szerelést. Az udvaron is előkerült a csajozás... Rolcsink közölte Petrával:."Szia anya, elmentem csajozni, majd jövök..:-)"Szóval lehet nem is az ősz jön, hanem a tavasz???:-)
Judit néni locsolta a homokot, ami szintén nagy sikernek örvendett, többen megpróbáltak huncutul a víz sugarába kerülni. De azért Judit néni győzött, és mindenki szárazan érkezett meg ebédelni. Ebédnél tegnap is és ma is két sárgica próbálhatta ki naposi tudását. Tegnap Dani, ma pedig Simon teljesítette önként, életében először, de nagyon ügyesen ezt a feladatot.
Ne felejtsétek el hogy holnap korcsolya... Judit néni megy veletek.. Mindnekinek legyen zoknija, overálja, kesztyűje és sapkája...
A korcsolyázásról jelentem nem lehet elfelejtkezni. Először csak beszélgettünk, hogy milyen lesz,számoltuk hányat kell aludni. Azután előszedtünk minden szükséges dolgot, azután be is öltöztünk overálostól, kesztyűstől, mit nekünk 29 fok. Azután tükör előtt néhány már látott, de még jégen nem próbált mozdulatsor következett. Majd becsomagolás, természetesen pizsiben még egy utolsó hátizsákpróba, azután még utoljára már az ágyban meséltünk arról, hogy hogy milyen is a korcsolyacipő,vajon ez a jég is be tud-e szakadni, lehet-e mászni a jégen ha mindig elesek stb stb stb. Végül elindul az álmodozás arról, hogy flitteres ruhában jégtáncosként mindenki neki tapsol. Még később néhány perces álmatlanul forgolódás az izgalomtól, végül békés csend, és a többit még nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy reggeli közben újra a korcsolyázás kerül előtérbe. Ő izgul az ismeretlen csodálatos közelgése miatt, én izgulok, hogy minden úgy legyen, ahogy megálmodta.
VálaszTörlés