Időhiány..............

Hol? Kinél? Hát nálam!!!!!!! Sajnos folyamatos időhiányban szenvedek. De gondolom ezt rajtam kívül sokan elmondhatnák még. Ezért maradt el néhány bejegyzés de most igyekszem pótolni.

Április 7. csütörtök:

Ugye készültünk az utolsó Bon-bon koncertre a Csilibe. Sajnos azonban aznap mindösszesen 14-en jöttek reggel oviba. Hamar megszületett a gondolat, mi lenne ha elvinnénk a zeneovisokat magunkkal, hogy ne vesszen kárba a hely. Gyorsan szóltam minden óvónéninek, akik támogatták az ötletet. A koncert szokás szerint fantasztikus volt. Pomázi Zoltán a Bojtorján együttes vezetője, Halász Judit dalainak szerzője adott koncertet. A gyerekek is felnőttek is nagyon élvezték, sok dal ismerős volt a kicsiknek, is annak ellenére, hogy mi kicsit idősebbek hamar megállapítottuk, hogy ez a "mi" zenénk. Velünk tartott egyébként Eszterke is és ja persze anyukája is. (Panni és Dani tesója)

A kisasszony is nagyon élvezte, tapsolt, táncolt anya ölében, aztán amikor elfáradt egy szempillantás alatt elaludt.

Pénteken aztán befejeztük végre a lovacskákat. Nagyon kitartóan és sokat dolgoztak rajta. Egész héten örömmel tapasztaltam, hogy sokat segítettek egymásnak. A nagylányok, ide értve Julcsit és Petrát is türelemmel igazgatták a kisebbeket. Néha az volt az érzésem, hogy nekem csak a felügyelet a feladatom, mert a lányok ügyesen besegítettek nekem. Így hát véget értek a lovas hetek.

Nagyon sokat "tanultunk" sok újdonságot tudtam meg én is.

Hétfő: Sajnos sokan beteg még mindig ma is csak 15-en voltunk ami nálunk igen ritka. Csendes délelőttünk volt, hamar kimentünk az udvarra, bár lebecsültük a szelet.

Még a múlt héten elhatároztuk, hogy az egyik hátitáskát kinevezzük "sétazsáknak", amit minden séta, kirándulás alkalmával magunkkal viszünk. Kigondoltuk és felírtuk egy papírra mit tennénk bele, mire lenne szükségünk.

Ma magunkhoz vettünk némi pénzecskét és a listát amire összeírtuk a szükséges kellékeket és elmentünk, megvenni a R.-be. Ott nagyon kedvesen fogadtak bennünket és még fizetni is a gyerekek fizettek a pénztáros néni pedig, komolyan is vette és velük "számolt el.

Na ennyi mára mert most is elfogyott az idő, és persze a tinta a tollamból.

Ui.: Lehet mesével készülni, alvás ellőtt lehet előadni, ha valaki szeretné.